2016. nov 14.

A roma gyerekek pszichológiája

írta: Julianna Oláh
A roma gyerekek pszichológiája

alsosok1_felirattal.jpg

 

 

A roma gyerekek sajátos pszichológiai jegyekkel bírnak, amiket több tudományos kutatás is igazolt már. Bizonytalanok, félénkek, és integrációra vágynak. Mindezen vonások társas eredetűek, és megértésre várnak. Ahogyan egy korábbi cikkünkben is megírtuk, egymás kölcsönös elfogadása és megértése lenne a sikeres integráció kulcsa.

Több kutatás is megerősítette, hogy a magyarországi roma gyermekek iskolaérett korukban átlagosan magasabb intelligenciával rendelkeznek, mint nem roma társaik, és kifejezetten társaságkedvelőek. Közismert tény azonban, hogy ennek ellenére tanulmányi eredményeik évről évre romlanak. Az okok nyilván túlontúl sokrétű és komplex folyamatok a hiánytalan és pontos meghatározáshoz, ám álljon itt pár kutatási eredmény, amelyek összefüggést sejtethetnek ezzel a (szociológiailag egyébként legkevésbé sem meglepő) tendenciával.

A roma gyerekek bizonytalanok, de ugyanarra vágynak, mint a többiek

Az eredmények arra utalnak, hogy a roma nebulók énképe eltér nem roma társaikétól. Bodnárné 2002-es hetedikes és nyolcadikos osztályokon végzett, önbevalláson alapuló, kérdőíves kutatása alapján jellemző rájuk a társas bizonytalanság, önértékelésük ambivalens. Énhatáraik elmosódnak, határozatlanok. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az önmagukról alkotott képük idődimenziója nem terjed a jövőbe.

Bár önmegítélés alapján valós énjükre a nem cigány gyermekekhez hasonlóan a sokszínűség jellemző - tehát magukat egyedinek és a többiektől etnikumtól függetlenül eltérőnek tartják - a vágyott énképek roma és nem roma tanulók esetében egybeesnek. Tehát a roma gyerkőcök is ugyanolyan tulajdonságokkal szeretnének bírni, mint nem roma társaik, ill. hozzájuk hasonlóvá szeretnének válni, bár úgy érzékelik, különbözőek tőlük.

Társaságban különcök

Társas pozícióikra a peremhelyzetben kifejeződő elutasítottság jellemző, létszámaránytól függetlenül részlegesen vagy teljesen elkülönülnek a csoport nem roma tagjaitól. Ez az - egyébként főképp elzárkózásnak (vagy elzárásnak) jócskán betudható - szerepnélküliségük a csoportmegítélés alapján a közösségi feladatokra való alkalmatlanságot jelzi. Önmegítélésükben bizonytalanabbak, mint társaik, azt függetleníteni akarják mások véleményétől.

Identitásproblémáik vannak, miközben alkalmazkodásra és kötődésre vágynak

Babus-Gáti-Mészáros szerzőhármas afroamerikai eredményekből kiinduló vizsgálata azt igyekezett alátámasztani, hogy a roma gyerekek választási helyzetekben inkább a többségi nemzet tagjaival, mint saját csoportjuk képviselőivel azonosulnak. Három, a szegregáció különböző fokán lévő iskolákban felvett fényképválasztásos teszt szerint (a gyerekeknek 8 fotóból kellett a szimpatikusakat választani, amiből négy romát, négy nem romát ábrázolt) a gyermekek annál gyakrabban preferálják a nem roma fényképalanyokat, minél kevesebb a lakóhelyükön beilleszkedett roma lakosság. Ezeket a megfigyeléseket később mások más eljárásokkal is megerősítették. Pl. ha roma gyerekek választhatnak aközül, hogy tipikus roma jegyeket hordozó vagy a többségi nemzet karakterjegyeit viselő babával játszanak, szignifikánsan többször választották az utóbbit.

Mindez azért is érdekes, mert úgy hat, a roma gyerekek nem vagy csak kevéssé szeretnének kultúrájukkal és kulturális gyökereikkel, közegükkel azonosulni. A hozott identitás és kultúra ápolása, elsajátítása és megőrzése pedig kölcsönös alkalmazkodási, megértési és elfogadási folyamat. Ennek kell közös célunknak lenni, ez a feltétele a sikeres integrációnak.

 

Az integrált oktatás lehetőségeiről, magyar távlatairól és eredményeiről ezen a linken olvashat egy érdekes, tartalmas és sokatmondó cikket.

 

Forrás:
Asher, S.R. &Parker, J. G. (1989) Schneider, B.H., Attili, G., Nadel, J., Weissberg, R. P (Eds.), Significance of Peer Relationship Problems in Childhood In Social Competence in Developmental Perspective (5-25) London: Kluwer
Babus, E., Gáti, Z., Mészáros, Á. (1984). A cigányság helyzete egy magyarországi faluban. Szociálpolitikai Értesítő, (2), 80-126.
Balogh, J. (2010) Interkulturális konfliktushelyzetek észlelése és megoldási módjai cigány-magyar kontextusban. [szakdolgozat]  Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Bodnárné, K.K. (2002). Serdülő korú cigány tanulók énkép - és modellkövetési sajátosságai [doktori disszertáció] Debreceni Egyetem, Debrecen 
Boreczky, Á. (2009). Cigányokról- másképpen (Tanulmányok az emlékezetről, a családi szocializációról és a gyerekek kognitív fejlődéséről).  Budapest: Gondolat Kiadó
Boreczky, E. (2009). A kultúraazonos pedagógia felé - a családi szocializáció és a kognitív fejlődés sajátosságai roma családokban. Letöltve: 2015. 10. 22 –én : http://real.mtak.hu/2446/1/49707_ZJ1.pdf
Merétei, K. & Tomai, É. (1978). Cigány tanulók komplex vizsgálata. Pedagógiai Szemle, (28), (895-902).
Tomai, É. (1977). Adalékok a cigány gyermekek társadalmi beilleszkedésének kérdéséhez. Magyar Tudomány LXXXIV. (537-564).

Kép:
http://444.hu/2014/12/11/egyetlen-kozeposztalybeli-barat-mar-oriasi-huzoerot-jelent-a-kitoresre-egy-roma-tanuloknak/

Szólj hozzá

tudomány szociológia pszichológia humántudomány Romák Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Oláh Julianna