A szegedi pszichológia OTDK-n megtudhattuk, hogy a párkapcsolatban többet sírnak a nők, mint kapcsolatban nem élő társaik. Kiderült az is, hogy a halogatás lehet hasznos és az is, hogyan oldja a mese a gyerekek szorongását.–

Pulikutyával nyájat őrző pásztor, közel s távol egy hegy se, és havazás április végén a napfény városában: Szegeden jártunk a XXXIII. OTDK Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióján. A szekció megnyitóján a Belvárosi Moziban Szabó Gábor rektor gondolata fogadott bennünket: „A kutató legfontosabb tulajdonsága a jó kudarctűrő képesség”. Mérő László ezt úgy fogalmazta meg:

Az antifragilis embertípus képes profitálni az őt érő negatív hatásokból. A tehetséges ember az, aki egyrészt többet tud, mint amit tanult, másrészt számára játék az, ami másnak munka.

Hangsúlyozta, hogy „létfontosságú, hogy időnként olyan dolgokat csináljunk, melyek nem létfontosságúak.”, és azt, hogy a hatékonyság felé vezető úton meg kell találnunk az egyensúlyt a kooperáció és a versengés között.

A konferencián összesen 202 dolgozat mérettetett meg a 3 nap alatt, 256 szerzőtől. 114 pszichológiai, 45 pedagógiai, 28 andragógiai és 15 könyvtártudományi. Hallhattunk előadást többek között az iskolapszichológus és a tanító együttműködéséről, az olvasási sebesség és a szemmozgások kapcsolatáról, új mindfullness-t mérő mobil alkalmazásról, vagy arról, hogy mennyire elégedettek a hospice-ben dolgozók az életükkel. Mi most csak néhány különösen érdekes előadásról tudósítunk.

Az értelmi fogyatékosok társadalmi nemi helyzete

Gergely Sára és Szőke Janka kutatásukban két, értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézményben készítettek interjúkat az ott élő férfiakkal, nőkkel, és a velük foglalkozó dolgozókkal.

Ezeken a helyeken szisztematikusan meddővé teszik a nőket (átlagosan 5-ből 4-et), és bár a beleegyezésüket kérik hozzá, a tájékoztatásuk igencsak szerény. A fogyatékosokat gyakorlatilag életük végéig gyermekként kezelik, és nem egyszer előfordult, hogy a nőknek nem hitték el, hogy megerőszakolták őket.

Úgy nyilatkozott az egyik dolgozó, hogy szerinte kevésbé lennének problémák a visszaélésekkel, ha az ápolt nők melltartót viselnének, és hivatkozott rá, hogy gyakran hazudnak. A dolgozói interjúkból kiderült, hogy legitimálják az értelmi fogyatékossággal élők alávetett helyzetét. Nem csak a nők vannak hátrányosan kezelve, hanem az intézet férfi lakói is. A hazugsággal való állandó gyanúsítás őket is érinti, továbbá nem engedik őket telefonálni bármennyire is szeretnének (erre többük is hivatkozott).: 

Mesével a szorongás ellen

Kiss Tünde határon túli indulóként hozta el dolgozatát a romániai BBTE-ről. Nagyon megfogott bennünket gyakorlati orientáltsága, hiszen előkészítős gyerekek körében igyekezett csökkenteni a szorongást különböző mesék feldolgozásával – sikerrel. Rengeteg gyerek küzd enyhe vagy súlyos mértékű szorongással, amely kihat a mindennapjaikra, különös mértékben az iskolai teljesítményükre. A mese egy gondok nélküli világba repíti el a kisgyereket, és hozzájárul önbizalmának növekedéséhez.

Sokan nem tudtak beszélni szorongásukról, így Tünde egy sárkány bábuval segített nekik, melynek segítségével mind el tudták mondani, hogy mi bántja a lelki sárkányukat.

Az egyedül léttől félők kezére kis mosolygós fejeket rajzolt, így sose maradtak magányosak, mindig ott volt 10 kis barátjuk. Meséken keresztül végig haladtak a halál, a féltékenység, a természeti jelenségektől való félelem témáin, és a 8 alkalom után végzett poszt teszt kimutatta, hogy csökkent a gyerekek szorongása a kezdeti szinthez képest, tehát munkája célt ért.

A halogatás hasznos?

Vetette fel a kérdést Kiss Sebastian dolgozatában, ahol az aktív és passzív halogatás kapcsolatát vizsgálja az időperspektívákkal. A szakirodalom szerint a halogatás hátrányos mind a feladat mind a halogató személy szemszögéből nézve. Azonban létezik ennek egy adaptív formája is, mégpedig az aktív halogatás.

Az aktív halogató szándékosan keresi az idői nyomást, mert tudja, hogy képes betartani a határidőket, és így az utolsó pillanatban elkezdett munka is jó minőségű lesz, hiszen ilyenkor már nagyobb hatékonysággal dolgozik az ember.

Kutatása eredményei szerint azok akik tisztában vannak azzal, hogy betartják a határidőket, nem jövő orientáltak. Nem terveznek előre, hiszen tudják, hogy úgyis képesek az utolsó percben is megcsinálni a feladatot.

Sírni egészséges

Végezetül Oláh Adrienn Réka munkájáról szeretnénk pár szót ejteni. Réka az emocionális sírást vizsgálta az evészavarok, a párkapcsolati elégedettség, és az egészségi állapot függvényében. Nem egyezik a kutatók véleménye abban, hogy a sírás inkább az erős érzelmek enyhítésére, a homeosztázis elérésére alkalmas jelenség, vagy nincs nyugtató hatása, sőt inkább agresszív arousal (izgatottság) megjelenésével jár.

Eredményei alapján talán nem meglepő, hogy a nők lényegesebben többet sírnak, mint a férfiak. A vizsgálati személyek 74%-a jobban érezte magát sírás után, mely adatokat önbevallásos kérdőívek, illetve 30 napos sírási napló segítségével kapta Adrienn.

Érdekes eredmény volt, hogy a párkapcsolatban élő nők többet sírnak, mint egyedülálló társaik. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy sokkal jobban bevonódnak a társas kapcsolatokba, illetve a párkapcsolatok sok stresszel járnak.

Összességében mind tudományos minőségében, mind hangulatában nagyon jól telt a konferencia. A hallgatók esténként élőzenés fogadáson, vagy DJ-vel felpörgetett bulin fújhatták ki magukat, és készülhettek fel a másnapi megmérettetésre. Gratulálunk mind a versenyzőknek az eredményeikért, mind a szervezőknek, a nagyszerűen sikerült XXXIII. OTDK Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciójának megszervezéséhez.