A képlet a gyakorlatban 3 adat előállítását/alkalmazását igényli (a példa magyar viszonylatban értendő). Az adatinputok helyes kiválasztása függ a vizsgált piactól, részvénytől és iparágtól. Érdemes többféle adatkombinációval is végigvinni a számításokat, és az így…
Egy magyar tudós nevéhez köthetjük a hálózatkutatást, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok szervezetfejlesztésében. Hogy pontosan mire jó? Többek közt ennek jártunk utána a közgazdaságtani OTDK-n. Tudósításunk.
Zwack, Herz, Pick, Törley. A szavak hallatán egyből büszkén gondolunk a közismert termékekre: Unicum, szalámi, pezsgő. Ám kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezen márkák mindegyike egy-egy családról kapta nevét, s még kevesebben ismerik a vállalatok történetét. A négy brand egyik közös jellemzője…
Valljuk be, első látásra nem könnyű megérteni az Európai Unió tagállamok közötti adózás szabályozását. A közös uniós jogharmonizációról, az adók kirovásáról, és a fair uniós adózás működéséről az alábbiakban olvashatunk.
A kölni egyetem kutatói azt vizsgálták, az emberi természetről és a világról való cinikus nézetek elfogadása vajon megjósolja-e a szolidabb anyagi jövedelmet a kevésbé cinikus emberek keresetéhez viszonyítva. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak, de nem mindegy, hogy melyik országban…
Vannak közgazdászok, akik szerint a folyamatos növekedés nem feltétlenül szükséges egy fejlett gazdaságban. A nemnövekedés támogatói csökkentenék a munkaórákat, véget vetnének a túlfogyasztásnak, valamint bevezetnék az alapjövedelmet. Kérdés persze, milyen áron.
Ha a közgazdaságtant említik az utca emberének, akkor vagy a pénz, vagy a GDP az a szó, amely előbb-utóbb fel fog merülni. Igen gyakori kritika éri a közgazdászokat, hogy csak egyetlen számmal, a bruttó hazai termék értékével kívánják megmérni egy adott ország teljesítményét. A kritika jogos, pedig…
Nem bízunk az intézményeinkben, kikerüljük a szabályokat és hazardírozunk, mindezért pedig főként a kommunizmus okolható. A legújabb kutatások szerint a bizalmatlanság újratermeli magát, kérdés van-e kiút ebből az ördögi körből.
Gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy sztereotípiákat alakítsunk ki. Előítéleteink alanyai lehetnek tárgyak, nemzetek, vagy akár foglalkozások is. A közgazdászokról alkotott kép sok esetben a racionalitást középpontba állító, önző, saját pecsenyéjét sütögető ember képe.
Ha az embernek módja van rá, különleges alkalmakra szívesen vásárol aranyból készült ékszereket, tárgyakat. Azonban korántsem mindegy, hogy az a bizonyos arany nyaklánc milyen utat járt be, hogy a kedvesünk nyakában lóghasson.