Hihetetlenül összetett és pozitív hatásmechanizmust okoz szervezetünkben egyetlen nevetés is. Nézzük csak pontosan, milyet!

Szervezetünk mint biológiai rendszer folyamatosan egyensúlyra törekszik, melynek elérése az egészség feltétele. Az életderű képessége alapvető befolyással bír testi-lelki egyensúlyunk megteremtésére, ezáltal egészségünk megtartására is. A nevetés egy eszköz, egy olyan ingerforrás, amely hozzásegít bennünket az életderű megteremtéséhez. Olyan kedvező folyamatokat indít el és tart fenn (pl. immunrendszer stimulálása, működésének javítása, örömhormon-termelés, a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervi működésegyensúly kiváltása stb.), melyek a szervezet biológiai rendszere szintjén egyensúlyhoz vezetnek.

Mi is a nevetés tudományosan?

Egy ösztönös, biológiai gyökerű, genetikailag kódolt, humán érzelemkifejező kommunikációs jelenség. Egy szaggatott légzésforma, mely a gégefőben jön létre. A kisüvítő levegő „áttöri” a hangszalagok zárlatát, ezeket a hangokat hívjuk nevetésnek. Az artikulált hangok minden magánhangzót felhasználhatnak (ha-ha-ha, he-he, hi-hi stb.). Az artikulálatlanul kitörő hangok pedig a legváltozatosabbak lehetnek (nyerítő, horkantó, röfögő stb.), gyakran testi mozgásokkal, csapkodó mozdulatokkal kísérve. Már a hangkiadás jellegzetességei alapján is feltűnhet, hogy a nevetés feszültség-levezető hatású.

Emlősöknél megfigyelhető fizikai érintkezéskor (csiklandozás, érintgetés és játékos dulakodás), hogy ziháló nevetésszerű, szaggatott hangokat adnak ki. Ilyenkor a mimika a fogak kimutatásával ún. játékarcot hoz létre (vicsor), mely azt üzeni, hogy a harc nem komoly. Az emberi mosoly – mely nevetéskor megjelenik – ennek az egykori vicsornak „vigyorként” fennmaradó maradványa, mely a jószándék és a barátságosság jele minden emberi kultúrában.

A nevetés pozitív hatásai

Általában kellemes érzések kapcsolódnak a nevetéshez, noha széles érzelmi spektrumot fedhet le (pl. nevethetünk öröm közben, de kínunkban is, illetve kinevethetünk másokat is). Nem szabad kedvező pszichofiziológiai következményeket tulajdonítani minden nevetésnek, hiszen csak a pozitív érzelmekbe ágyazódókhoz kapcsolódnak ilyen egészségvédő hatások. Az egészségközpontú, preventív pszichológia adott lendületet a nevetés tudományos kutatásához, mely a nyolcvanas évektől napjainkig nevetéstudománnyá (gelotológia) bontakozott ki.

A nevetés lényegi vonása a légzésben rejlik. A szaggatott kilégzési szakasz végére a tüdő gáztérfogata lecsökken és a tüdőben maradt levegő térfogata kisebb lesz, mint normál légzésnél. Ennek eredményeképpen nevetés során a levegő oxigéntartalma megnő. A hosszabb, nyújtott kilégzés – ellentétben a zihálással – a szívritmust is csökkentő, szorongásoldó hatásokat aktivizál (lásd például az ún. relaxációs légzéskontroll módszer, például ez, ami segíthet legyőzni a stressz okozta álmatlanságot).

A nevetésben az egész test izomzata részt vesz valamilyen mértékben, ezért a vérkeringés intenzitása és a pulzusszám is növekedik. A rekeszizom ütemes nyomása masszírozza a hasi szerveket, fokozza a bélperisztaltikát, megakadályozva a székszorulást.

Nevetés során nő az örömhormon (endorfin) szintje. A pozitív érzelmi állapot és az intenzívebb vérkeringés hatására változások következnek be a vér összetételében: a stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek és a limfociták száma, melyek növelik az immunvédelmet a kórokozókkal szemben. Nevetésre nő a nyálban az „immunglobulin A” (IgA) koncentrációja, mely egy védekezőfehérje, amely a testfelszínre jutott, belélegzett vagy lenyelt kórokozókkal szemben fejti ki védő hatását. Arról nem is beszélve, hogy egyesek szerint a nevetés egyik forrása, a viccek, segítik génjeink fennmaradását.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a nevetésnek csak jótékony hatásai vannak, melyek a nap bármely szakában vidámsággal és feltöltöttséggel jutalmaznak meg minket. Mindamellett nem csak a saját, hanem a környezetünkben lévők hangulatát is javítja, derűt visz a szürke hétköznapokba. Legyen a hangulatunk vagy egészségi állapotunk bármilyen, abban biztosak lehetünk, hogy egy jó vicc elmesélése vagy egy mosoly szebbé varázsolja a napunkat.

Forrás: Kállai, Varga, Oláh (2014): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Kép: flickr.com / dogukankarayilan