Sokat hallani a jobbnál jobb startupok, egyéni vállalkozások, éttermek felbukkanásáról Budapesten. Ennek hátterében viszont kellő mértékű előkészület, kutatás, és komoly tervezési munka áll. Nézzük, mégis miből áll össze egy frappáns üzleti terv!

Az üzleti terv egy olyan dokumentum, amely a vállalkozás üzleti menetét meghatározza, több évre szóló stratégiai tervként funkcionál. Ha a vállalkozás alaptevékenységét illetően megvan az új forradalmi ötletünk, akkor előismeretek tekintetében célszerű tisztában lenni a magyar számviteli törvénnyel, vállalati pénzügyekkel, hogy számokban is láthassuk a tervezési folyamatot, de a megvalósítás kezdeti rejtelmei a marketing és a vezetés/szervezés fortélyaiban lesznek. Ezen ismeretek birtokában érdemes átgondolni az alábbi négy faktort: értékesítés, működési (fix és változó) költségek, beruházás, finanszírozás.

Az említett alapok átgondolása után az alábbi 5 rész alkotná az üzleti terv tartalmát:

1. Vezetői összefoglaló: Ebben célszerű minél konkrétabban, rövidebben, és a lehető legcélratörőbben megfogalmazni az terv tartalmát, hozzáadott értékét, és várható hatásait. Ennek a résznek fel kell hívnia az olvasó figyelmét.
2. Ágazati elemzés: Egy kezdő vállalkozás indítása igencsak nehézkes folyamat, rengeteg ellenszélre és akadályozó tényezőre kell számítania az új csapatnak. Hogy tisztában lehessünk növekedési lehetőségeinkkel vagy éppen az iparági környezettel, elengedhetetlen a szektor feltérképezése. Ehhez több bevált üzleti eszköz is használható, a legegyszerűbbek ezek közül például a PESTEL-elemzés, SWOT analízis, Porteri öterő modell, vagy éppen a BCG mátrix.
3. A vállalkozás általános bemutatása: Ebben a részben a megvalósíthatóság szempontjából ki kell térni az új szolgálatás/termék részleteire, ezek aprólékos bemutatására, és hozzáadott értékének okszerű levezetésére. Ezután az értékesítési- és marketingtervet kell bemutatni, majd szállítóink és gyártási/szolgáltatási folyamataink ecsetelését követően a szervezeti hierarchiát, modellt (munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció, konfiguráció) kell az olvasó elé tárni.
4. Nem szabad megfeledkezni az új ötlet jövedelmezőségéről, és hosszú távú kilátásairól sem. Ehhez kell negyedikként a stratégiai tervet, a vállalakozáshoz kapcsolódó projektek részletezését kidolgozni.
5. Az üzleti terv utolsó részei első látásra eléggé azonosnak tűnhetnek, bár jóval eltérnek egymástól. Ezek a finanszírozási terv és a pénzügyi terv. A finanszírozási terv a beruházások (tőkeköltségek, forgótőke) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik. A várható beruházásokat tekinti ét, amely meghatározza a finanszírozási igényt. A pénzügyi terv (általában Excel fájl) az induló vállalkozás pénzügyi helyzetét mutatja be, majd a rövid és a hosszú távú jövedelmezőség és helyzet becslésére szolgál. Elengedhetetlen elemei a mérleg, eredménykimutatás (összköltséges és forgalmi költséges eljárásos is), és a Cash Flow terv. Nyilván hitelfelvétel esetén azok törlesztésére, kamatköltségeire (kamat-, tőketörlesztés alakulása, THM stb.) is ki kell térni.

Ezen pontok mellett nyilván fontos, hogy az üzleti tervünk elején már tartalomjegyzékkel hívjuk fel a figyelmet a dokumentáció részeire, és a terv zárásaként a mellékletek, források feltüntetése is szignifikáns.

Láthatjuk tehát, hogy nem olyan nagy ördöngösség egy üzleti terv kialakítása. Ha bármi jó vállalkozási ötletünk van, könnyedén feltérképezhetjük annak jövőbeni lehetőségeit, hatásait.

Forrás:

http://www.vallalkozas-okosan.hu/penzugyi_terv_keszitese

http://lengyelpiroska.hu/tamogatase/konyv/4.%20Cash-Flow%20elemzes%204.2%20Finanszirozasi%20terv.html

Kép:

http://blog.luz.vc/wp-content/uploads/2015/10/Business-plan.jpg