Sok mítosz él a köztudatban arról, mikor és mennyit kellene enni ahhoz, hogy kordában tartsuk, esetleg csökkentsük testtömegünket. Az igazság az, hogy ezeknek a diétáknak sokkal kisebb a jelentősége, mint azt gondolnánk.

"Kezdd a napot egy bőséges reggelivel!" "Sokszor keveset." - hangoznak el gyakran a hasonló életvezetési tippek diétázni vágyóknak. Néhány kutatás azonban rámutat arra, hogy valójában nem igazán számít, mikor eszünk. Lássunk néhány olyan mítoszt, amellyel gyakran szembetalálkozik az ember, ha tippeket keres fogyáshoz, diétához, ugyanakkor ha ezek a stratégiák mégis működnek, annak általában egészen más oka van, mint azt elsőre sejtenénk.

Indítsd a napot egy kiadós reggelivel!

Vagy inkább ne, mert nem is ez a nap legfontosabb étkezése. Legalábbis nem mindenkinek. A reggeli fontosságát bizonyító kutatások ugyanis sokszor eleve abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a reggeli fontos, és a teljes kutatást úgy építik fel, hogy az igazolja ezt az alapfeltevést. Sőt, egyes kutatásokat egyenesen olyan gyártók finanszíroznak, amelyeknek elemi érdeke, hogy az emberek ne hagyják ki a reggelit - például a cereáliákat gyártó Kellogg’s, vagy General Mills. Annál, hogy kihagyjuk-e a reggelit, vagy sem, sokkal többet számít, hogy mit és hogy mennyit eszünk reggelire.

Sokszor, de keveset

Egy másik, gyakran hangoztatott tanács szerint az a jó, ha 2-3 óránként eszünk valamit, de alkalmanként nem sokat. Pedig ez a módszer valójában nem is serkenti az anyagcserét, ami az egyik leggyakrabban hangoztatott érv. Vannak, akik annál éhesebbek lesznek, minél többet esznek, így a nap végére még több kalóriát is visznek be, mintha kevésszer, de akkor sokat ennének, vagyis a napközbeni erőfeszítés mehet a levesbe.

Ráadásul egy 1997-es kutatás szerint a szervezetünk ugyanúgy dolgozza fel a bevitt tápanyagot akkor is, ha több kisebb adagban, vagy ha kevesebbszer, de nagyobb adagban érkezik az ellátmány. Persze könnyen lehet, hogy valakinek az jelent segítséget az étrendje tervezésében, vagy a diétája kialakításában, ha ehhez a stratégiához ragaszkodik. De ne essünk a saját csapdánkba - ha nem tudunk parancsolni az éhségünknek, akkor a többszöri bevitellel nagy eséllyel növekszik a bevitt energia mennyisége, ami csak a zsírpárnákat gyarapítja.

Lefekvés előtt tilos a kaja

Bizonyára hallottuk már, hogy este 8/9/10 után nem kéne enni, vagy ha mégis, az összes bevitt kalória zsírként tárolódik a szervezetben, és akkor oda a diétának. Valójában azonban nem ez a fő ok, amiért mégis érdemes kerülni a késői fogyasztást. Este könnyen előkerülnek az olyan termékek, étkek, melyek egyébként sem segítenek a diétában - egy kis csoki, süti, pizzaszelet. A kanalat tehát érdemes letenni, de nem a téves képzet miatt, hanem inkább, hogy keretek közé szorítsuk az étkezési szokásainkat, és este se nassoljunk túl sokat a kalóriagazdag finomságokból.

Összességében tehát igaz, hogy ezek a módszerek segíthetnek a diétában, de egészen más okok miatt, mint azt több magazin és diétaguru sugallja. A legtöbb esetben ezek a tippek segítenek kialakítani egy olyan étkezési stratégiát, rituálét, amely rendszerezi a hétköznapokat és bizonyos kereteket ad. Az egész pedig csak akkor működik, ha tudatosan bánunk a bevitt kalóriával.

Források:

Andrew W Brown, Michelle M Bohan Brown, and David B Allison (2013). Belief beyond the evidence: using the proposed effect of breakfast on obesity to show 2 practices that distort scientific evidence. The American Journal of Clinical Nutrition

Stephanie Lee (2016). It Doesn't Matter When You Eat

France Bellisle, Regina McDevitt and Andrew M. Prentice (1997). Meal frequency and energy balance. British Journal of Nutrition, Volume 77, Issue S1 (Supplement) April 1997, pp. S57-S70.

Kép: Thomas Angermann / flickr.com