Gyakori vélekedés, hogy az idősek kevesebbet, vagy rosszabbul alszanak. De vajon tényleg ez a helyzet? Ilyen, és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a Michigan Egyetem kutatói.

Az orvostudományban közismert tény, hogy az ember alvási ciklusát a biológiai óra, vagy más néven cirkadián óra szabályozza. Ennek működését a testet érő fénymennyiség határozza meg: ennek köszönhető, hogy besötétedés után elálmosodunk, ugyanakkor egy kivilágított bevásárlóközpontban észre se vesszük, ha későre jár az idő. A Michigan Egyetem kutatói most azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a kor, a munkakörülmények vagy éppen a lakóhely az alvási szokásokra.

A szakemberek egy ENTRAIN nevezetű, ingyenes telefonos alkalmazást hoztak létre, amelynek elsődleges célja a jetlagben szenvedőknek való segítségnyújtás volt. Ennek keretében a felhasználó megadta nemét, korát, lakhelyét, valamint azt is, hogy átlagosan mikor kel fel vagy tér nyugovóra, ezáltal értékes adatokhoz juttatva a tudósokat. (Az alkalmazás ma is funkcionál, letölthető Androidra és Apple eszközökre is.)

A nők többet alszanak

A kutatásból kiderül, hogy az életkor növekedésével egyre kevesebbet alszunk, illetve korábban is kelünk. Ez a tendencia főleg a férfiaknál számottevő, és a negyvenes korosztályra jellemző, míg idős korban az alvásmennyiség már nem csökken tovább.

Érdekes ugyanakkor, hogy az alvás középidejére (tehát az alvásunk felének időpontjára) nincs hatással a kor, tehát az alvási ciklusunk szimmetrikusan változik: egyre korábban kelünk, de később is kerülünk ágyba. Általánosságban elmondható, hogy korcsoporttól függetlenül a nők többet alszanak, mint a férfiak.

Napszakok vs. társadalom

A kutatók a napszakok hatásának vizsgálatára egy matematikai modellt dolgoztak ki, amelynek szimulációs eredményét aztán összevetették a telefonos alkalmazásból származó adatokkal. Mindkét módszerből kiderült, hogy a későbbi napkelte későbbi ébredést eredményez, főleg, ha szabadtéri munkát végzünk. Ugyanakkor a modell alapján a későbbi napnyugtának hosszabb alvást kellett volna eredményeznie, ezt azonban a begyűjtött adatok nem támasztották alá. Ennek az az oka, hogy a valóságban az ébredést a társadalmi elvárások határozzák meg, nem pedig a napszakok váltakozása.

A brazilok tényleg lusták?

A lakóhely a lefekvési időkkel, és az alvás hosszával van összefüggésben. Azért éppen ezzel a kettővel, mert míg az ébredés időpontja az adatok alapján független az alvás hosszától, addig a lefekvés időpontja erősen befolyásolja ezt: minél később fekszünk, annál kevesebb időnk marad a pihenésre.

Erre a legjobb példa a japánok és az ausztrálok közötti különbség: hiába kel mindkét ország lakossága valamivel reggel 7 óra előtt, az átlagos ágyba kerülési idő az ausztrálok esetében 22:50 körül van, míg a távol-keleti szigetország lakóinál ez közel háromnegyed órával későbbi időpont, ami ennyivel rövidebb alvást is jelent. Nagy átlagban a legtöbbet a hollandok, a franciák és Új-Zéland lakói pihennek, míg a legkevesebbet a szingapúriak, a japánok és a brazilok.

A napszakok, illetve a szociális szokások nem hatnak mindenkire ugyanolyan mértékben. A nőket, a kültéri munkát végzőket, illetve az időseket a nappalok hossza jobban befolyásolja. Az idősek esetében azonban a szociális hatások gyengébbek, s ennek az lehet az oka, hogy rövidebb azon cirkadián ciklus, amikor aludni tudnak.

A megfelelő alvásmennyiség kulcsfontosságú egészségünk szempontjából. A kutatásból kiderült, hogy sok országban nem a korai kelés, hanem a halogatott lefekvés lehet a kialvatlanság oka. Ezért is fontos, hogy a biológiai óránknak engedve idejében nyugovóra térjünk, hiszen az ébredésünk időpontját a legtöbb esetben nem mi, hanem a társadalmi elvárások szabályozzák.

Szöveg és grafikon forrása: O.J. Walch, A. Choran, D.B. Forger. (2016) A global quantification of "normal" sleep schedules using smartphone data. Science Advances, 2016 May; 2(5); e1501705

Kép: flickr.com / RelaxingMusic