Nem csak a gyermekvállalás miatt keresnek kevesebbet a nők
A hiedelmekkel ellentétben nem csupán a gyermekvállalás az akadálya a nemek közötti béregyenlőségnek. A családalapításnak eltérő hatása van a férfiak és nők karrierjében: a férfiak esetében a házasság prémiumokkal is járhat, míg a nők esetében az anyaságot büntetik a munkaadók. A nők alacsonyabb fizetése azonban számos más jelenséggel is magyarázható.
A nemek közötti bérkülönbség alakulása már évtizedek óta foglalkoztatja a társadalomkutatókat és statisztikusokat. Az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljaiból az 5. cél a nemek közti különbségek felszámolását tűzi ki, alcélként megfogalmazva a bérek egyenlőségét. Az Európai Unió előde már 1957-ben megfogalmazta az azonos munkáért járó azonos munkabér elvét, amelyet azóta egy irányelv kötelező érvényűvé tett a tagállamokban.
Ennek ellenére az Eurostat felméréseiből megállapítható, hogy a férfiak és nők által végzett egyenlő vagy egyenlő értékű munka közel sem jár egyenlő fizetéssel. Jelenleg a 28 tagállamban átlagosan 16,1%-kal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, azonban Magyarország jobb mutatókkal rendelkezik, itthon a különbség 15,1%, amellyel a középmezőnybe tartozunk.
A hiedelmekkel ellentétben nem csupán a gyermekvállalás az egyetlen akadálya a nemek közötti béregyenlőségnek. Ugyan a családalapításnak eltérő hatása van a férfiak és nők karrierjében – egy januárban megjelent kutatás szerint a férfiak esetében a házasság prémiumokkal is járhat, míg a nők esetében az anyaságot büntetik a munkaadók –, a nők alacsonyabb fizetése további jelenségekkel is magyarázható.
A kevesebb bevétel másik fő oka a részmunkaidős munkavállalás. Míg az Európai Unióban a nők mintegy 35%-a dolgozott napi 4 órában, addig a férfiaknak csupán 8,6%-a. Ennek hosszú távú hatása a nők időskori szegénységének nagyobb valószínűsége, hiszen ezzel kevesebb nyugdíjra jogosultak férfitársaiknál.
További fizetésbeli különbséget jelent az egyes munkakörök nemi eloszlása. Míg az alacsonyabb fizetéssel járó egészségügyi szektorban a munkavállalók közel 80%-a nő, addig a kiemelkedő béreket kínáló, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakmákban (mérnöki, természettudományi, technológiai és matematikai területek) a nők rendkívül alulreprezentáltak. Topmenedzseri pozíciókban pedig nagyítóval kell keresni a nőket: az üvegplafon jelenség világszerte erősen korlátozza a nők előrelépését.
A hagyományosan nők által betöltött munkakörökhöz szükséges képességeket a nők tipikus tulajdonságainak tekintik, nem pedig tanult kvalitásnak. Így történhet meg, hogy egy női takarító vagy pénztáros kevesebbet keres egy egyenlő értékű munkakört betöltő férfi hulladékgyűjtőnél vagy árufeltöltőnél.
A családalapítás mellett tehát a részmunkaidő, a jellemzően női munkakörök és a nők tipikus tulajdonságainak gondolt kvalitások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők világszerte jellemzően kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Források:
Eurostat: Gender Pay Statistics
Európai Bizottság: A nők és férfiak közötti bérszakadék áthidalása az Európai Unióban
Blau, Francine D. - Kahn, Lawrence M. (2016). The Gender Wage Gap: Extent, Trends, and Explanations
