A korai csillagászok valószínűleg beleszédülnének, ha láthatnák, hogy a színspektrum vizsgálatával rájöttünk, milyen anyagok vannak a Napban és, hogy megfejtettük a naprengések, a napkitörések és a sarki fény titkát.
Törökországban száműzik az evolúció oktatását az iskolák tanterveiből, mondván: az elmélet túl bonyolult, és amúgy is ellentmondásos. A probléma azonban nemcsak Törökországé, hiszen a mi hétköznapi életünkben is előfordulhat, hogy vitába keveredünk az evolúció tényét…
Tudtad, hogy micsodák a képen látható mindössze 4000 fokos napfoltok? A Napról szóló sorozatunk következő részében erre is kitérünk, és arra is, hogy miben hasonlít egy fazék forrásban lévő víz és ez a gyönyörű csillag.
Belsejében egy gigantikus nukleáris reaktor van, és valójában nem is áll a Naprendszer középpontjában. Cikksorozatunk első részében arra is választ adunk, miért látjuk ugyanakkorának a Napot és a Holdat, és, hogy legforróbb égitestünk miből táplálkozik.
Az idei év egyik legnagyobb fizikai felfedezése az időkristályok megfigyelése – ez még a legpatinásabb Nature folyóirat címlapjára is felkerült. Ugyanis végre létrehoztak olyan rendszereket, amelyekben nem marad meg az energia és a kölcsönhatás törvényei ismétlődően váltakoznak.
Világszerte 125 millióan viselnek kontaktlencsét, sokan mégsem tudják, hogy például egy csepp víz sem érheti a lencsénket, és csupán napi 6-12 óra viselés ajánlott. A látást veszélyeztető szokásokkal a páciensek 91 százaléka él, a tudomány viszont utat mutat, hogyan kerülj a maradék 9 százalékba.
Lehet mesterségesen előállítani fotoszintézist? Mennyire veszélyes a telefonok rádiófrekvenciás sugárzása? Mi az az Extragalaktikus Asztrofizika? Utánajártunk a XXXIII. OTDK-n.
A matematika rendkívüli kettősséggel szerepel a köztudatban: a többség számára nem több, mint az iskolás évekből hozott kényelmetlen emlék, ugyanakkor az is széles körben ismert, hogy mások számára élvezetes hobbi, mi több, hivatás. Vajon mi hajtja az utóbbi tábor tagjait, és milyen cél…
Hogy mi kötötte össze az idei FiFöMa szerteágazó tudományait egy egységes egésszé? A sokszínűség! Hiszen a két „földes” alszekció (Földtudomány és Társadalomföldrajz) témakörei közt egyaránt megtalálhattuk a migrációt, a metánlégkör villámait és a változó albérletárakat.
Hogy a kisebbségek integrációja a legújabb idők egyik legnagyobb kihívása, mindenki előtt ismert tény: elég csak Nyugat-Európára tekinteni. Azt már kevesebben tudják, hogy a társadalomtudósok évtizedek óta foglalkoznak ezzel a témával, azt pedig csupán maroknyian, hogy a fizika…