Van egy tizenegyedik emeleti labor Bostonban, ahol minden hónapban magyarok gyűlnek össze, hogy megosszák egymással kutatási eredményeiket. Személyesen látogattunk el a Tudósklubba pénteken, így a kvantum-számítógépek fejlesztésének legfrissebb híreiről értesülhettünk, és azt is megtudhattuk, nehéz-e bejutni a Harvardra a magyar kutatóknak.

A massachusettsi Boston otthona a Harvardnak és az MIT-nek – hogy csak a két világhíres egyetemet említsem a sok nívós intézmény közül –, és ezzel együtt több ezer magyar kutatónak. Ráadásul olyan magyar kutatóknak, akik összetartanak, és színes közösségi életet élnek!

A havonta megrendezésre kerülő Tudósklubok házigazdája a Massachusettsi Magyar Egyesület, akik az esemény anyagi és szervezési hátterét biztosítják, illetve Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutató, aki a helyszínt adja bostoni kutatóközpontjában. A közönség jellemzően a Bostonban kutató vagy tanuló magyar értelmiség, az előadók azonban még ennél is színesebbek: a kutatások mellett közéleti és művészeti témák is előkerülnek. Sokan maguk is bostoni kötődésű magyar kutatók, de rendszeresen megfordulnak magyarországi, vagy éppen nem magyar amerikai kutatók, vállalatvezetők és művészek is.

Terítéken a kvantum-számítógépek

Most, amikor meglátogattuk a Tudósklubot, Perczel János, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) elméleti fizikus PhD-hallgatója adott elő a kvantumszámítógépekről. Perczel a budapesti Városmajori Gimnáziumból indult, majd a skót St. Andrews Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen át vezetett az útja az MIT-ig. Maga is kvantumszámítógépekkel foglalkozik, ezért előadásában közérthetően tudta bemutatni a kvantumszámítógépek elméleti hátterét és a gyakorlati megvalósítás legnagyobb kihívásait, valamint saját eredményeiről is beszámolt az érdeklődőknek. Előadásával pezsgő közös gondolkodást tudott elindítani, amibe az is becsatlakozhatott, aki korábban alig hallott a kvantumszámítógépekről.

Elmondta, hogy a kvantummechanika, egész pontosan az összefonódás jelensége teljesen új technológiákat vetít előre az informatikában. A kvantumszámítógép klasszikus módszerekkel nem megoldható problémák megoldására lesz alkalmas (hálózatkutatás, fehérjék modellezése, titkosítás) – legalábbis elméletileg.

Több kutatócsoportnak már sikerült is létrehozni működő kvantumszámítógépet speciális körülmények között. Ezek azonban csupán néhány quibittel, nagyon rövid ideig működtek.

Így az igazi, nagy kvantumszámítógép a technikai kihívások miatt még várat magára.

A bostoni magyaroknak ez természetes

Mindezt egészen különleges élmény volt Bostonban egy fiatal magyar kutató szájából magyarul hallani. Pedig Kovács István – a Tudósklubok egyik főszervezője, a magyar egyesület kuratóriumi tagja, egyébként gyógyszerfejlesztő – szerint Perczel életútja egyáltalán nem kirívó. Szerinte 

egy jó magyarországi önéletrajzzal egyáltalán nem nehéz bejutni sem az MIT, sem a Harvard, vagy bármely más egyetem posztdoktori helyeinek egyikére.

Massachusettsben több ezer magyar kutató lehet, akik jellemzően 5-10 évet töltenek Amerikában, aztán vagy sikerül meghosszabbítani a tartózkodásukat, vagy hazamennek, vagy valahol egészen máshol helyezkednek el a világon.

Ezt megerősítette Szabári Gitta kutatóorvos is, aki a Tudósklub másik főszervezője, Kovács Istvánnal együtt ők hívják meg az előadókat minden hónapban. Szerinte ráadásul a Tudósklub csak egy a massachusettsi magyarok számos programja közül. Nagyon összetartó a közösség, és az egyesület programjai között mindenki megtalálhatja a hozzá közel állót. A fiataloknak ott a hétvégi magyar iskola, a Boskola, valamint a cserkészet, a felnőtteknek pedig számos kulturális program, illetve a nemzeti ünnepek közös ünneplése.

Ha elképzeljük, hogy néhány évvel ezelőtt ezek a tudósok még mind otthon éltek, fel sem tudjuk fogni, mekkora szürkeállomány összpontosult az országban. Persze ma már természetes, hogy a tudósok szabadon mozoghatnak a világban, ahogyan az is, hogy a legjobbakat a legjobb egyetemek és kutatócsoportok gyűjtik össze. S ha már így van, a bostoni magyar kutatók hazájuktól távol is összetartanak, és már 16 éve minden hónapban összegyűlnek.

Mindez a jövőben is folytatódik, májusban Szabados Mihály számol be az Apple és a Microsoft vezető pozícióit is bejáró életútjáról, júniusban pedig a zene lesz a téma Gárdony László dzsesszzongoristával. Reméljük, akkor ismét első kézből számolhatunk be róla.

Fotó: Polgár János