2017. ápr 11.

Közgazdasági OTDK: fókuszban a hálózatok

írta: Horváth_Márton
Közgazdasági OTDK: fókuszban a hálózatok

17888748_1913375135346656_1709268711_n.jpg

Egy magyar tudós nevéhez köthetjük a hálózatkutatást, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok szervezetfejlesztésében. Hogy pontosan mire jó? Többek közt ennek jártunk utána a közgazdaságtani OTDK-n. Tudósításunk.

Győr városába, a Széchenyi István Egyetemre látogattunk, amely a közgazdasági OTDK-nak adott otthont, ahová velünk együtt 32 kar hallgatói érkeztek határon innen és túlról. Mindjárt a megnyitón kiderült, hogy a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő irányzata, a hálózatkutatás adja a konferencia kulcstémáját. Erre utalt, hogy az Audi Hungária szervezetfejlesztési vezetője, Patrick Waldbuesser volt a fő díszvendég.

Bakacsi Gyula, a szekció szakmai bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy paradigmaváltás küszöbén vagyunk, amelyen nemcsak a régi válaszok évülnek el, de a régi kérdések is érvényüket vesztik, így új kérdésekre van szükségünk.

Az új kérdéseket pedig a XXI. század kulcselmélete – a magyar Barabási Albert László nevével fémjelzett hálózatelmélet – segítségével tehetjük fel.

Szendrő Péter, az OTDT elnöke ugyanebben a mederben maradt: szerinte az itt jelenlévő felnőttek, diákok, a rendezők, a szervezők, a szakmai bizottság tagjai egy óriási hálózatot képeznek, és példát mutatnak a társadalomnak arról, hogyan lehet jó színben látni a világot. Egyúttal idézte is a XXXIII. OTDK jelmondatát: Lásd más szemmel a világot!

Hálózatok és szimulációk az ügyintézés felgyorsításáért

A megnyitón elhangzottakra a diákok előadásai is tökéletesen rímeltek. Nagyon látványos volt a határterületek óriási szerepe a tudomány fejlődésében, különös tekintettel az informatikára.

Arató Ádám és Papp Bence, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói például egy logisztikai szimulációs szoftvert készítettek az anyagáramlás elemzésére. A modell az áramló anyagból, azaz fluidumból, az ágensekből és a hálózati csomópontokból áll.

A bonyolult fogalmak tisztázására a diákok egy egyszerű példával készültek: egy étel elkészítésekor fluidumok az egyes alapanyagok, amelyek csomópontról csomópontra (pl. bolt-hűtő-gáztűzhely-asztal) mozognak, illetve az egyik csomóponton belül áll az ágens (pl. a gáztűzhelynél álló szakács), aki elvégzi az ún. transzformációt: az alapanyagokból ételt készít.

Az áramló anyag, az ágensek és a csomópontok azonosításával olyan számítógépes szimulációk készíthetők, amelyekkel meg lehet határozni egy szervezet ügyintézési idejét (ahogy Ádám és Bence is tette), a várólisták hosszát, illetve az ágenseket érintő változások beprogramozásával (pl. ha egy ügyintéző nincs a helyén) ezen értékek módosulását is előre lehet jelezni.

Az ilyen szimulációs szoftverek rendkívül hasznosak minden cégnek, hiszen segítségükkel optimalizálhatják belső működésüket anélkül, hogy az egyes változtatásokat a valóságban kelljen tesztelniük.

17857804_1913379785346191_490092972_n.jpg

Mesterséges intelligencia a döntések szolgálatában

Hortai Ferenc, a Brnoi Műszaki Egyetemről érkezett hallgató kutatásának gerince is az informatikára épült. Ő a mesterséges intelligencia pénzügyi piacokon való bevethetőségét vizsgálta. A program központja az ún. "fuzzy" - azaz "elmosódott" logika. Eszerint vannak olyan fogalmak, amelyek nem sorolhatóak be egyértelműen egy adott halmazba, nem is rendelhetőek hozzá a diszkrét igen-nem értékek.

Például ha azt mondom, hogy meleg van, ez mást jelent számodra és számomra. Melyik az a hőmérsékleti pont, amit már egyértelműen "meleg"-ként definiálhatunk? Személytől függően egy adott hőmérséklet tartozhat a "hideg" és a "meleg" halmazába is.

Ezt a példát hozta a kérdésünkre Ferenc. Az általa készített mesterséges intelligencia arra ad választ, hogy érdemes-e egy adott befektetést megtenni. Mivel a fuzzy logika csak empirikus módszerekkel dolgozható fel, pont ezt teszi a program is: figyeli a trendeket, tanul, hogy a végén a használó számára nem egyértelmű adatokból egy igen/nem javaslatot hozzon ki.

A rendszer érdekessége, hogy egy idő után a program hatékonysága erősen csökkenni kezdett. Ferenc szerint ez a "túltanulással" magyarázható. A szoftver hasonlóvá válik ahhoz az emberhez, aki annyi információt gyűjtött be, hogy az új kihívásokra már nem képes kreatív megoldásokkal válaszolni, hanem kizárólag az eddigi tapasztalatai alapján próbál meg helytállni – sikertelenül.

Mit lépnek a vállalatok, ha a fogyasztók már nem akarnak vásárolni, inkább kalózkodnak?

A konferencia másik érdekes témája a megosztáson alapuló rendszerek elemzése volt. Csoma Attila (Budapesti Corvinus Egyetem) a zeneiparban való értékteremtést vizsgálta. Láthatjuk, hogy a zeneipart különösen érzékenyen érintették a technológiai változások: az ágazat profitabilitása az internet és az MP3 megjelenése után erőteljes csökkenésnek indult. Köszönhető ez a jól ismert kalózkodásnak, illetve annak, hogy megváltoztak a fogyasztói igények: már nem akarunk birtokolni egy zenét, nem vennénk meg egy CD-t akkor, amikor csak pár számot hallgatnánk meg róla.

A zene önmagában már nem érték. Nekünk az lesz az érték, ha minél nagyobb zenei csomaghoz van hozzáférésünk. Hogy bárhol járunk a világban, több millió zenéhez tudjak hozzáférni.

17858031_1913377232013113_348225181_n.jpg

Attila szerint a platform alapú üzleti modellek tudnak olyan választ adni a jelenségre, ami vállalatok számára is értéket, azaz profitot teremthet. A Spotify vizsgálatával rámutatott: a platform indulásakor kardinális kérdés a kritikus tömeg elérése: legyen annyi zene a platform kínálatában, hogy megérje a felhasználóknak, hogy fizessenek a hozzáférésért, illetve megérje az előadóknak is, hogy zenéiket ezen a platformon értékesítsék.

A Spotify indulásakor a hallgatói bázis kiépítésére koncentrált, különféle engedményeket téve az újonnan csatlakozóknak. Pont ezért, a Spotify még nem profitabilis vállalat. Attila szerint azonban a modell ettől még sikeres lehet, hiszen ma már a hallgatói bázis megfelelően kiépült, így a vállalat koncentrálhat a bevételeinek növelésére, hogy megvalósuljon a kettős értékteremtés: mind a felhasználó, mind a szolgáltató elégedett legyen.

Így tegyél szert nagyobb jövedelemre Telekocsival!

Ezt követően benéztünk Kerezsi Gabriella (ME) előadására is. Ő azt kutatta, hogy a megosztás hol fordul át jövedelemszerzéssé. Az ismert Oszkár Telekocsi esetén keresztül arra a következtetésre jutott, hogy bár az eredeti cél mind a sofőr, mind az utas számára a költségcsökkentés, vannak olyan esetek, ahol a sofőr kifejezett jövedelemre tehet szert.

Egyes sofőrök ugyanis naponta több utat is megtesznek, heti három utazási nappal számolva ez akár 6-8 utat is jelent. Négy hét alatt ez 48 utaztatást jelent (oda-vissza úttal számolva), ami 4-5 utassal számolva már a bruttó minimálbérnél magasabb bevételt jelent a sofőrnek.

Konferencia, verseny és lazítás

Röviden ezzel a három szóval foglalható össze az idei OTDK. Az esemény mégiscsak inkább az egymás munkája iránti érdeklődésről, az új ismeretek és ismeretségek szerzéséről és – ahogy a bevezetőben is elhangzott: a hálózatokról szólt.

Nem egy előadó számolt be arról, hogy zsűritagok hívták meg őket saját kutatócsoportjukba, kötötték őket össze érdekes kutatókkal.

A szervezők pedig egyéb programokkal (Audi-gyárlátogatás, a Mobilis meglátogatása, stand-up est, hangverseny a zsinagógában, parti) tették színesebbé a konferenciát.

17888301_1913375825346587_1799959605_n.jpg

Szólj hozzá

győr közgazdaságtan közgáz otdk mesterséges intelligencia szimuláció sharing economy Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Horváth Márton